Fotó: NetJack, BIKE-R
Jónéhány Pest környéki túra után átmerészkedtünk a Duna túloldalára, hogy egy jót csavarogjunk a velencei dombság vonzáskörzetében. A túra tervezett távja több mint 230 km, magam sem tudom mitől voltam ilyen optimista az útvonal tervezésekor :DDD
8 óra után gyülekezik a kis csapat:
BIKE-R (Honda XL1000V Varadero)
Csabee (Honda XL650V Transalp)
Imi (Honda XR400R)
NetJack (Honda XL1000V Varadero)
Taro (Yamaha XT660 Tenere + Mitas)
8.30-kor útjára indul a gyönyör :DDD Rövid gumikoptató aszfaltozás a balatoni úton, majd a Kamaraerdő keskeny utcáin végigcsattogva haladunk Törökbálint felé.
Az Annahegyi kilátó tetején készítünk néhány képet a gyönyörű panorámáról,
majd Érd határában haladunk tovább.
Az M7 alatti átjáró beton rézsűjén sikeresen fennakadok a Varával. A középsztender olyan pofont kap, hogy elhajlik,
a rögzítőrugók is veszteséglistán :(((( Dróttal rögzítjük a cuccost, de nem sikerül 100%-osan, a túra további részében többször is okoz izgalmas perceket. Érdet megkerülve Sóskút felé tereljük a ménest,
első megálló a cross pálya. Itt némi tápanyagbevitel mellett figyeljük a pálya és környékének usereit. Van itt fiatal kölyök full KTM cuccba öltözve, aki a zsír újnak tűnő gépsárkánnyal derékszögben veszi a kanyart, de akad olyan 40-es évein bőven túl járó szaki, aki korát meghazudtoló módon repked dombról fel és le.
Mozi után megkerüljük a bányát, majd irány a sóskúti Kálvária hegy.
Nyugati oldalról kaptatunk fel, a hegytetőn egy árok generál megoldandó feladatot, végül felérünk a csúcsra. Ezt a "lehetőséget" nem adjuk meg annak a triónak (2F-1L), akik egy kocsiban "édeshármasban" valószinüleg a megfelelő pillanatra vártak :) Ők el, mi pedig azt mérlegeljük, hogy innen merre tovább. Az északi lejtők 2. fele fentről igen meredeknek bizonyul, Imi lemegy felderíteni a terepet.
Visszafelé még egy másik nyomvonalat is kifürkész, de végül úgy döntünk, hogy a legkényelmesebb oldalon, délre hagyjuk el a Kálvária hegyet.
Sóskutat elhagyva Biatorbágy irányából szeretnénk Pusztazámorra átjutni, de ahol a google earth utat jelez, ott még gyalog sem lehetne átjutni. Haladunk tovább a biatrobágyi horgásztó felé, majd újra visszatérünk Sóskútra, de most aszfalton.
Nekiveselkedünk a környéknek mégegyszer, de nem járunk sikerrel, Pusztazámorig aszfalton rövidítünk, majd Gyúró érintésével újra terepen, egészen Nadapig.
A szintezési ősjegynél rövid pihenő,
majd 20 perc kólaszünet a nadapi Betyáros étteremben.
Nadapot elhagyva az Angelika forrás felé vesszük az irányt,
és az Ingókövekig szeretnénk eljutni. Útközben sikeresen elnézem az irányt, és kis idő elteltével a Pákozd vár közelében találjuk magunkat a sűrűben :) A legtöbb ösvény is legalább 50 m-rel alattunk vezet, kis pihi a dzsindzsásban, néhány Y-ozás az erdőben és irány vissza :DDD Pákozd felé fordítjük a kormányt, a Csúcs hegynél még egy kis sorompókerülő feladatsor,
majd haladunk tovább az Ingókövek felé.
A terep egyre kellemesebb, élvezzük is rendesen.
Annyira belejövünk, hogy az Ingókövek mellett lelkesen el is robogunk. Csala előtt még egy patakátkelés is színesíti a repertoárt,
majd a Kégl kastélyt megkerülve az aszalvölgyi vízmű érintésével Sárkeresztesig húzzuk a gázt.
A túra legnyugatibb pontja Várpalota lett volna, de tekintettel a késői időpontra (16.40) és a csapat kimerültségére, pihenő után hazafelé vettük az irányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése