A szikrázó napsütés azonban feledteti a fél órával korábban szerzett "fagyási sérüléseket" és időközben Zita is bejelentkezik a túrára, úgyhogy lóra pattanunk és Imi vezetésével - bemelegítés gyanánt - átkarikázunk a halásztelki off-road pályára.
A csapat egyik fele elugrik a helyi gazdaságos kútra tankolni, másik fele a krosszpálya usereit figyeli, ahogy repkednek az ugratókon (néha talán túl közel is egymáshoz).
Telik-múlik az idő, Zita is megérkezik, de a tankolós brigád sehol. Telefonon jön a hír: Nagy Atti Super Tehenébe még a sz*r is belefagyott, nem csak a hűtővíz :( Visszagurultak vele a telepre, hátha sikerül üzemkészre masszírozni. Sajnos a vízpumpa tömítésének nem tett jót a "jeges víz", Attinak rövidre sikeredett a mai terepzés :(((( A többiek is befutnak, bemelegítés gyanánt repkednek néhányat az ugratókon és belecsapunk a lecsóba :)))
A dunaparti úton haladunk délnek.
A talaj felső rétege már kezd kiolvadni, alatt még keményre van fagyva. A varsányi horgásztó mellett lemegyünk a dunapartra és készítünk pár képet a Százhalombatta és Érd között található magaspartról.
Irány tovább a tököli komp felé, a rév előtt egy balossal be Tökölre, majd Szigethalmot megkerülve
haladunk Dunavarsány, majd a délegyházi tavak felé.
Az útviszonyok ideálisak (homok,döngölt földút és murva), talán a legjobb a mai napon.
Szűcsráda után belefutunk az első komolyabb "saras" részbe.
A dűlőút mocsaras, a szántóföld belvizes. Első látásra a szántóföld tűnik jó választásnak, próbálom a tócsákat elkerülni. Atti a TA-val rövidebb utat választ (és sikerrel jár), ezen felbátorodom, és követem a csapást. Éppen az egyik pocsolyka mellett szántanék el, amikor egy Dominator és egy Tehénke zúz át a "galaxoson" és veszit jókora lendületet nem sokkal mellettem. Ezzel egyidőben észreveszem, hogy a TA által kijárt nyom bizony errefelé erősen mélyülő jelleget mutat... A tantusz igen hamar leesik, a gázt rácsavarom (éppen az utolsó előtti pillanatban), de így is lassulok. Flinstonéktól ellesett mozdulatokkal lökdösöm előre a szinte már álló motort és szerencsére az erőfeszítést siker koronázza: kijutok a dágványból.
Zita Tourance-szal bakancsozott Teneréje elakad a legmélyebb sárban, de közös erővel őt is kijuttajuk a dűlőútra.
Rövid pihi után döcögünk Dabas felé. Az út minősége egyre rosszabb, a mai menü: sár gazdagon :))
Dabas előtt az utolsó 2 km rémálom. A dűlőút felső rétege szépen kiengedett és úgy csúszik, mintha jégen motoroznánk. Ahol lehet, megpróbáljuk a nádasban kerülni, de a csatorna közelsége miatt nem veszélytelen móka. Az erdősávhoz érve az "út" leginkább vaddisznó túrásra hasonlít, meg is próbáljuk rajta átterelni a gépesített kondát. A végére már senkinek nem volt őszinte a mosolya :DDDD
Iszapbirkózás 2 keréken
Dabason úgy döntünk, hogy évadnyitásnak ennyi (65 km) elég volt, rövid pihenő az 5-ös út menti pizzéria parkolójába és GO HOME ! :DD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése