2009. november 8., vasárnap

2009-11-08 - OFF-ROAD

7.30-kor indulok otthonról. Az eső egész éjjel esett, minden csupa víz, nem fogunk unatkozni terepen. A cinkotai HÉV átjárónál narancs színű gunyába öltözött emberke terelget egy KTM forma kétkerekűt. Gyanús... :DDD Üldözőbe veszem, hamar kiderül, hogy nem véletlenűl tűnik ismerősnek a páros, Jim igyekszik a találkozási pont felé. Innen már együtt előzgetjük a kissé még álmosan koricáló autósokat (bár bütykös gumin a kék Imprezával már nem volt kedvem kekeckedni), komótosan bebandukolunk a szilas pihenőnél található Shell kútra. Elsőként érkeztünk, de rövid idő alatt benépesül a parkoló, a nem túl kedvező időjárás ellenére is bőséges a létszám:
BIKE-R (Honda XL1000V Varadero + Karoo)
Csabee (Honda Transalp - Mitas C2)
kisatiii ( Honda XL600V - Mitas C2)
Attila CBF (Honda NX650 Dominator)
jim32 (KTM 990 Adventure)
Imi ( Honda XR400)
NetJack (Suzuki DR-Z 400)

8.30-kor indulás. Ezzel egyidőben megnyílnak az égi csapok, már az első 100 m-t is esőben tesszük meg. A szokásos útvonalon (Majorszegidűlő-Szeder völgy) közelítjük meg a bányát. Bemegyünk egy kicsit örömködni, a sóderoson egy kis powerslide, az agyagoson random elsőkerék blokkoltatás a sárvédőbe ragadt agyaggalambok miatt :DDD (Nekem a csúsztassuk a farát jobban tetszett...)

Örömködésünkek a helyszínre kiérkező mezőőr vetett véget. Megkért, hogy saját biztonságunk érdekében hagyjuk el a bánya területét, mielőtt úgy járunk, mint 2 héttel ezelőtt egy motoros srác, aki a dombok között lelte halálát :((((( Visszamotorozunk a Kerepesre átvezető útra, végignézzük két őzike fitness edzését a gyümölcsösök melletti úton,
majd irány Kerepes. A bánya bejáratánál feltűnik, hogy hiányos a létszám.
Imi és Jim elkallódtak, de a távolban feltűnik 2 fényszóró.
Ők azok. Jim motorjának első sárvédője megtelt sárral, nem forgott a kerék, és időbe telt, mire kitisztitották a kerékjáratot, ezért maradtak le. Újra együtt a csapat, robogunk is tovább kedvenc tócsaátkelő szakaszunkhoz. A vízállás viszonylag "alacsony", de azért így is jutott víz a csizmákba bőven :DDDD

Vizenjárás után Kerepes mellekutcáiban bürrögünk, majd újabb terepszakasz a Szilas patak közelében. A talaj brutálisan, a felső réteg hártyavékonyan "takony", kisebb gázadás vagy motorfék, és őrült táncba kezd a motor. A kritikus pontokon egyenként átevickélünk majd nyomás tovább.

A Shaolin képző mögötti dűlőúton haladunk tovább Nagytarcsa felé, majd a víkendházakat elérve a határban kerüljük meg Nagytarcsát.

Az útminőség állandósul, hegymenetben Csabee-val még kűzdünk a saras nyomon, a többiek már az út mellett "rövidítenek".

Lassan közelítünk a 31-es út felé, és itt jött el az a rövidke ám annál "dolgosabb" szakasz, ami után Jim úgy döntött, hogy Ő aszfalton folytatná tovább.

Jimtől elbúcsúzunk és haladunk tovább Isaszeg irányába. A 31-es út közelében egy aszfaltozós kocsi is csatlakozik az off-roadosok táborához. Megpróbált az enyhe emelkedésű, de alattomosan sáros földúton előre haladni, miközben egyre lejebb jutott. Végül azért csak kijutott a slamasztikából :DDD Némi kalória beviteli szünet után go tovább, az eső esik, a terep gyilkos, ahogy közeledünk a völgybe, az út úgy lesz egyre járhatatlanabb. Lejtőn az agyagos úton képtelenség lassítani, hegymenetben meg bőven elkel a segítség lábbal. Az irtás mellett haladva már 1 m-t nem sikerül egyenesen menni, mintha jégen motoroznék. Egy "szolídabb" kaptatón még sikerül lendületből feljutnom, de egy ennél sokkal meredekebben kell tovább mennünk.


Imi és NetJack előremennek, majd mi is nekiveselkedünk a dombocskának. Az éppen 1 sávos "út" középen vízmosással csak fokozza az élvezeteket, a vályúra ráillesztem a motort, és húzom a gázt. Az enyhén lejtős részen még haladok "valahogy", de a meredekre elfogy a lendület. A hátsó kerék kapar, kénytelen vagyok a motort visszaengedni a lejtőn, de az annyira csúszik, hogy ez első fék nem fogja meg. Ráengedem a kuplungot, megindulok felfelé, de újra kapar, kezdődik minden előről. Csabee letámasztja a Transalpot és elindul, hogy segítsen, közben sikerül 5 métert tovább haladnom. Visszafordul, erre újra elakadok :DDD Ő pedig újra elindul segíteni, én meg megint haladok 2 m-t :))) Aztán már többet nem, mert az első kerék megszorul, a motor megcsúszik, a lábammal a saras domboldalon még megállni sem tudnék, nemhogy egy 270 kg-os monstrumot megtartani, úgyhogy lepihenek varacskolni. KissAtti és Csabee érkeznek a segítségemre, 3-an próbáljuk talpra állítani a motort, és rendesen megizzadunk, mire sikerül. Motort pöcc-röff, indulnék, de nem halad, a srácok adnak egy kis lendületet, és előrébb jutok vagy 30 m-t :DDD Ebből kb 10 m-en forgott is az első kerék, a többin csak út tolta maga előtt a domboldalt :)))) Közben Imiék a dombtetőn feltűnnek gyalog, besegítenek a tilitoliba. Beletelik vagy 5 percbe, amíg a dombtetőig tartó 50-60 m-t megteszem, Kiss Atti is feljut a "csúcsra" (Imi és NetJack gyalog), Csabee és Atti viszont csak nem jönnek :(((( Visszagyaloglunk (vagy inkább csúszkálunk) hozzájuk, kiderül, hogy Csabeenak az emelkedőn annyira megkopott a kuplungja, hogy sebességben kiengedett kuplunggal meg sem mozdul a TA.
Imi gyorsan állít a kuplungon, újra harcrakész a járgány, hamár rajta ül, fel is motorkázik vele a dombtetőre. Felbattyogunk mi is, lassan a fülünkön vesszük a levegőt, szussznunk egy kicsit, és fürkésszük, merre is tovább. Természetesen újra dombnak fel :DDD Elindulunk, az első szakaszt viszonylag "könnyen" megoldjuk, a második (hosszabb emelkedő) ismét kimeríti az oral sex kategóriát. A képlet egyszerű: takonysár, első kerék megszorul, hátsó elkapar. Önállóan a domb 1/3-ig jutok, itt bemutatok egy hömbölödést, a srácok a domb aljából lepontozzák: 9.5, mert telitalp helyett spiccel támasztottam :DDD Ezután össznépi motortologatás következett hegynek fel. A vara nagynehezen feljutott,

Kiss Atti a TA-t megoldotta egyedül (10 pont!),
Csabee beragadt elsőkerék szindrómában szenvedő TA-ja szintén közös programot nyújtott.

NetJack,

Imi és Atti a Dominatorral a szántásban kűzdötték le az akadályokat.

Már csak 100 m lehet az aszfaltútig, de km-eknek tűnt, az utolsó 30 m-en még annyira varacskolhatnékja támadt a V2-es mozdonynak, hogy lassított felvételben megmártottam a sárban, majd irány az aszfalt. A motorok nyakig sárosak, a ruháinkból csorog a víz, csapatra ráfér egy kis regenerálódás, legurulunk az isaszegi horgásztóhoz egy forró teára. Az eső rendületlenül szakad, az átnedvesedett kabátokba bebújva már nem őszinte a mosolyunk, ezért itt "véget vetnek a zenének és hazamennek a legények"....

Nincsenek megjegyzések: