Fotó: Kiss Atti, Pépépe, BIKE-R
Közeledik az év vége, és ilyenkor már minden perc ajándék, amit motorozással tölthetünk. Ez a mai nap is ilyen :) Bár az időjárás tegnap este még a csúnyábbik (esős) arcát mutatta, reggelre megszelidült és szolid napsütéssel köszöntötte az off-roadra éhes csapatot:
BIKE-R (Honda XL1000V Varadero + Karoo)
kisatiii ( Honda XL600V Transalp + MITAS C2)
Pépépe (BMW R1150GS + Karoo)
Imi (Honda XR 400)
Taro (Yamaha XT660Z Tenere)
Nagy Ati (Yamaha XTZ750 Tenere)
8.30-kor útnak eresztjük a lovakat és a márciusi off-road túránk útvonalát próbáljuk újra (talán most már sikerül végig) bejárni. A márciusi útviszonyokhoz képest szinte "autópályán" robogunk, sárdagasztás helyett most a lendületes motorozásé a főszerep. Menet közbeni fotózásra így kevesebb lehetőség marad, inkább az élvezeteké a pálya, de az 100 %-on :DDD Magunk mögött hagyjuk az M0-t, a Bócsi kastélyt, átrobogunk az M3 felett és haladunk a fóti filmgyár felé.
A tőzegi tó közelében a talaj "kissé" ingoványosra vált, lemondunk a kijárt nyomról, és a füves pusztán folytatjuk a kalandozás. A jól felázott puszta a csúszós fűvel legalább akkora "élményt" nyújtott, mintha maradtunk volna a kijárt de saras keréknyomban. Az ingoványon átkelve újabb feladat: dupla patakátkelés. Az első viszonylag keskeny patak a saras le- és felvezető szakasz miatt jelent némi izgalmat,
a második szélesebb már a mélysége miatt is :DDD
Ez persze játékra csábítja azokat, akik a márciusi túrán nem tapasztalták meg ennek egész napra kiható "jótékony" hatását (pl. víz a csizmában, hangyák a gatyában, stb) :DDD
Játék után irány a fóti homokbánya. Az interneten látott videók alapján úgy gondoltam, ideális hely lesz egy kis gyakorláshoz, de a valóság kicsit más. A Vara ehhez a mély homokhoz túl nehéz, elég egy komolyabb gázadás és már el is ásta magát. Viszont gyakorolhattam az egy személyes motorszabadítást gáz és egy kis tilitoli alkalmazásával :)
A többiek is bepróbálkoztak,
de leginkább Imi XR400-a volt elemében, rögtönzött is egy kis hegymászást a géppel, ami 90%-ban sikerült is azután nála is az "Egy elásott motor szabadítása" című thriller vetítették :DDD
A "Fiúk a bányában dolgoznak" program után - levezetésképpen - Csomádot érintőre véve átmotoroztunk Veresegyház felé a jól felázott homokon.
1-2 rövidebb saras szakasztól eltekintve az út hibátlan, csúcspontja az a kb. 200 m-es "hullámvasút szindrómás" szakasz, ahol 15 m-enként 1 m szintkülönbséggel váltják egymást hullámhegyek és völgyek. Mindezt persze laza homokon, hogy legyen némi esszenciája is :)))
Rövid pihenőt tartunk,
majd Veresegyházra beérve újabb pihi a Shell kúton (tiszta nyugdíjas klub, 5 km-enként pihenő...), onnan Erdőkertes érintésével irány a cross pálya.
Na itt jött egy kis "ereszd el a hajam" :DDD
Imi bevetette magát a dombok közé, Nagy Atti és Taro körpályára álltak a buckák körül, én a balos drifteket gyakoroltam szorgosan, KissAtti és Pépépe pedig megörökítették mindezt az utókor számára.
Örömködés után irány Domonyvölgy. Az "állatsimogatónál" 10 perc pihenő,
majd haladunk tovább Babat völgy és Máriabesnyő érintésével Isaszeg felé.
A szárítópusztai víztározó mellett már szemerkélő esőben haladunk a gödöllői reptér felé. A reptérnél rövid pihenő, néhányan belebújnak az esőgúnyákba, és az Ipari parkig húzzuk (néhol tökön-babon át). Itt Pépépé úgy dönt, hogy hazafelé veszi az irányt, elbúcsúzunk tőle, és Szentjakab felé fordítjuk a kormányt. Persze túl egyszerű lenne, ha csak úgy simán átjutnánk rajta: az egyirányú utcába nem hajtunk be, az egyetlen aszfaltos úton pedig sorompó van. Mogyoród irányába kerülünk, a talaj felázott saras-agyagos, átverekedjük magunkat, majd sikeresen átjutunk az M3 túloldalára is, ahonnan ismét Veresegyház felé döngetünk. Az eső szakad, de lassan visszaérünk a délelőtt már bejárt útvonalra. Rögtön a "hullámvasúttal" kezdünk, 1 helyen a mély homok megtréfál, de határozott "gépészkedéssel" megúszom. A dúlőutak a frissen lehullott csapadék miatt csúszosabbak, mint reggel, de a vizes homokon változatlanul tempót megyünk. A fóti homokbányánál betonon folytatjuk a filmgyárig, majd jöhet újra a duplázott patakátkelés meg az ingoványos, és újra betonúton találjuk magunkat. Mivel az eső kitartóan esik, az utolsó pár km-t a start pontig már nem járjuk le újra, hanem elköszönünk, ráállunk az M0-ra , és GO HOME!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése