Hajnali 4-kor a már jól megszokott ébresztő muzsikába kezd a telefonom, itt az ideje felkelni. Az útravaló teát lefőzöm, szendvicseket összekészítem, de valami hiányérzetem maradt tegnapról. Túraplexit felraktam, bütykös gumikat átcseréltettem, első sárvédő... Na azt elfelejtettem felszerelni, irány a garázs. 15 perces technika óra után útrakész a mozdony. Lassan az indulás ideje is eljött, beöltözök, nyeregbe pattanok és a garázsból kiállva még megízlelem, milyen lenne szél nélkül, egyenesben függőlegesen motorozni, majd irány a közeli benzinkút. A 25 literes bödönt telelocsolom és szelek szárnyán átsuhanok az alvó városon. Viszonylag korán (5.30) érek a találkozási pontra, de András bömöse és Taro KTM-re kottázott zongorája már a parkolóban pihen :) Pályamatricáért becsattogok a shopba, közben lassan mindenki befut, aki feliratkozott a túrára:
András (BMW F800GS)
BIKE-R (HONDA XL1000V Varadero)
Csabee (HONDA XL1000V Varadero)
Imi + Imi Jr. (Honda ST1300 Pan European)
Jim (Yamaha FJR 1300)
Taro (Yamaha FJR 1300)
6.00-kor nekiveselkedünk az első 170 km-es etapnak.
A szél kitartóan tombol, Biatorbágy után szolíd homokvihar csal a felszínre némi tunéziai emléket.
A lágy szellőknek köszönhetően már a pályán hozzálátunk koptatni a gumi szélét. 1-1 pöff olyan erővel tolta oldalra a motort, hogy még a balos kanyarban is jobbra döntöttünk. Az on-board fotózás sem ment olyan simán, mint máskor (bár a statisztika mást mond, lásd lejjebb). A nyakamba akasztott fényképezőt ritkán találtam ott, ahova "letettem", és a kormányba is ajánlatos volt 2 kézzel kapaszkodni, elkerülendő a hiretelen és nem tervezett sávváltásokat :))))
(Csabee kimatekozta, hogy az első és utolsó kép között 660 perc telt el, ezalatt 682 használható kép exponálódott, vagyis átlagban minden percben készült 1 fotó. Ez lassú agyműködéssel bíró egyéneknél szinte már film :))))
A napfelkelte is az autópályán ér minket. Bár igen attraktív fotókat lehet ilyenkor készíteni, az előzés - elvakított tükör + világítás nélkül közlekedő autók kombóval - kezdetleges orosz rulett.
Bábolna környékén a szélerőművek úgy pörögtek, hogy paksot nyugodtan ki is lehetett volna kapcsolni :))))
Győrig kócoljuk a sérót az M1-en, majd a 85-ösön tekerünk Kapuvár felé.
MyCo-val 7.45-re beszéltük meg a találkozót a kapuvári ÖMV kúton. 1 perc késéssel be is futottunk :)) Megígértem Neki, hogy legközelebb pontosak leszünk :DDDD
Tankolás, majd 30 perc regenerálódás után elindulunk,
hogy a határt Kópházánál átlépve
sógoréknál folytassuk a kanyargászást.
Minden lekanyarodást egy kategóriával alacsonyabb rendű úton haladás követ, végén már 1 sávos aszfaltcsíkon hullámvasutazunk az alsó ausztriai dombokon.
A síkosságmentesítésre kiszórt kavicsréteg egy rövid szakaszon igényelt némi koncentrációt, szerencsére a főbb útvonalak (főleg a kanyarvadászatra alkalmas szerpetninek) 95 %-ban tiszták voltak. Ahol figyelni kellett (sárfelhordás, olajfolyás), ott viszont ki volt táblázva.
Sankt Coronanál rövid pihenő,
majd tovább kanyargunk,
a Schneeberg Bahn parkolója a következő megálló.
Itt újabb kávé/fotószünet,
majd egy rövid mellékutas tekergés
után ebédszünet a motorosok "boszorkánykonyhájánál", a Kalte Kuchlnél.
A vidám medvehagyma leveshez a "vidámságot" a szél szolgáltatta, amikor a pincérnő Taro "fogyókúrás" adagját kihozta. A hús tetejére "illesztett" tükörtojást a szél egy laza mozdulattal Taro felé vitorláztatta, aki gyors reflexel még röptében elkapta a kis "tenyérbe mászó" étket. A művelet csak félig volt sikeres: a földre ugyan nem esett le, de a marokra kapott aranysága tükörtojás látványos dekorcsíkokat varázsolt a motoros dzsekijére :))) A csapat fetreng a röhögéstől, pincérnéni meg kezdi magát egyre kellemetlenebbül érezni, pedig Ő semmiről sem tehet (sőt, korábban még figyelmeztetett is, hogy szélvédettebb helyet kellene választanunk). Egy könnyed túrós rétessel még rádolgozunk a végén, tele lettünk mint a déli busz. Degesz után kicsit nehezünkre esik visszakászólódni a motorokra, pedig karnyújtásnyira van tölünk a "csoda", amiért ide jöttünk. Szerencsére 2-3 kanyar elég, hogy a gumik és a jól lakott napközis brigád is ráhangolódjon a kanyarokra, jöhet a 30 perc tömény élvezet.
Ezalatt a Kalte Kuchl kanyarrengetegjeit bejárjuk 2x oda-vissza, az adrenalin csak úgy rotyog bennünk. Mitterbachnál egy szusszanásnyi pihenő,
majd a Raxot megkerülve
s
s
jól lakatjuk a ménest is Reichenaunál.
Persze a kanyargás itt nem ér véget, újabb 30 km gumiszéle koptatás,
majd Wiener Neustadtot északról megkerülve
Pottendorf és Parndorf érintésével
a hegyeshalmi határátkelő felé orientálódunk.
Innen MyCo és Taro mellőzné a pályát, Jim meg úgy dönt, hogy már Tatabányánál nem áll meg, hanem egyseggel haza, elbúcsúzunk tőlük ránavigálunk a 2 sávos rettenetre. A szél és a sötét és az autópálya nyújtotta monotónia kombinációja megdolgoztat rendesen, Tatabányánál már a hátam közepére nem kívánom a maradék 40 km-t. Végül kínos lassúsággal de elfogynak a dögunalmas autópálya km-ek, a Blahán még Csabeeval betolunk 2 porció "alig csípős" kebabot, és irány az Örs Vezér tere. Csabee itt balra el, én meg hogy ne unatkozzak hazáig, összehozott a sors 3 jó képességű street racsingos redná-rednával. Az Örsön már direkt nem gurultam a sorok között előre, nehogy játszó pajtásnak nézzenek, de zöld után addig helyezkedtek, mi beragadtak, mert mindkét sávban szunyókáló úrvezetők kenték a bajszát a négykerekűnek. Ekkor én a két sor között el, Rákosfalvánál a piros lámpánál szundikálok, amikor mellette gurguláztatják a 200 ezres izom Kadetteket. Zöldre már tolják is neki, a belső sávba kényszerülnek, mert a külsőből busz sáv lesz. Na, én itt ugrottam át kb. 20 kocsit, majd a sor elején tempózva 1 km-rel odébb a Hősök Fasorára jobbra lekoccolok, és csendes 60-as tempóval igyekszem hazafelé. 500 m-rel odébb az látom a tükörben, hogy az egyik jóképességű kb. 2 m-rel mögöttem puposkodik. Nyilvánvaló volt, hogy racsingolásra szeretett volna buzdítani, de én kinőttem már abból a korból, úgyhogy egy darabig szépen kísérgetett, aztán megúnta a dolgot és jobb játék után nézett. Hirtelen beugrott, hogy péntek-szombat esténként a környék racsingolás hangjától zajos, úgyhogy a maradék 4-5 km-en már mindeki gyanús volt, aki autóval közlekedik :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése