A reggeli mellé elfogyasztott 2 bögrényi forró tea hamar meghozza az életkedvünket, sátrat bontunk,
Zita Teneréjén láncot feszítünk és irány az országút :)
Jól haladunk, szinte nulla forgalom mellett közeledünk a Kárpátok vonulataihoz.
Jöhettünk vagy 60 km-t indulás óta, amikor egy enyhe emelkedőn Zita távolodni kezd a visszapillantó tükörben. Éppen előtte előztünk meg egy kamiont, lehúzódok, megvárom, míg a kamion visszaelőz, majd visszafordulok. Az útpadkán nem nagyon tudok félreállni, ezért egy bekötőút kijáratánál leparkolom a motort, odasétálok Zitához, "Mizu, mizu??" :) Lánc... leugrott... Tyűha :((( Feltoljuk a motort a bekötőútig, lecuccoljuk, és kezdődhet a láncszerelési félóra. A műsort 2 kölyökmacska nézi végig az bokor tövéből,
néha előbújnak, de minden szerszámcsörömpölésre lázas menekülésbe kezdenek. Zita előkotor a csomag aljáról egy kis kenyeret, bőszen rá is vetik magukat a kis ördökfiókák. A lánc már a bónusz kilómétereit futja, 24 e-nél is több van már benne :))) Óvatosra vesszük a figurát, és minden szükségtelen kigyorsítást mellőzve haladunk a határ felé.
Munkács előtt pár km-rel egy kúton megállunk pihenni + láncot ellenőrizni. A kíméletes üzemmódnak köszönhetően még nincs szükség újabb feszítésre, de egyébként sincs már túl sok lehetőség rá :))) A GPS valamilyen érthetetlen okból kifolyólag Munkács környékét nagyon rühelli, ezért a városból kifelé még csak véletlenül sem a legyegyszerűbb útvonalon vezet, rosszabbnál roszabb mellékutakon csalinkázunk, mire végül rátalálunk a helyes útra. Beregszásznál megtankoljuk a motorokat, a kút melletti bevásárlóközpontban megpróbáljuk a megmaradt hrivnyákat vásárfiára cserélni. A már jól megüresedett oldaldobozokat feltöltjük mindenféle finomsággal: nápolyi, csoki, tea, stb. A parkolóban kéregető kissrácnak is jut belőle, legyen már Neki is jó napja :) Shoppingolás után levezényeljük magunkat a tiszabecsi határátkelőhöz, az ukrán oldalon hamar végzünk, a belépés már nem ilyen prögős, több sorban várakoznak a kocsik, a vámtisztek meg alaposak. Mindent átnéznek, még a dobozainkat is kinyittaják. Beletelik vagy 40 percbe, mire ismét hazai utakon kanyaroghatunk. 80 km-kénti "boxkiállásokkal" ütjük el az időt hazáig.
Szerencsére a Tenere lánca kibírta, jó motor az :))))
Gyorsan eltelt ez a 9 nap, Ukrajna megunhatatlan, jövőre újra találkozunk!! :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése