2010-11-06 - OFF-ROAD

Bár naptár szerint novembert írunk, gyönyörű tavasz reggelre ébredek. Nem akarok hinni a szememnek, amikor a hőmérőre pillantok: +7 C-t mutat. A múlt héten -2 C-ban indultam útnak, akkor bizony a thermobélés "kötelező tartozék" volt az életben maradáshoz :) Erre ma nem lesz szükség :DDD A túlélő készletet összepakolom (2 liter forró tea, 4 szendvics, defektspray, kompresszor, stb), majd útnak indulok. Zuglóból Csabeeval masszív szombat reggeli forgalom közepedte "kötelék repülünk" az első találkozási pont (ÉRD, Tesco) felé. Taroval és KissA-val kiegészülve 9-kor folytatjuk a hétvégi autósok közötti szlalomot a túra indulási pontja, a sóskúti krosszpálya irányába. Az érdi körforgalom kupacnál Sunnyogival kibővülve koptatjuk a bütyköket a gumikról. Szerencsére hamar elérjük a krosszpályát. Tamás85 (Yamaha TDM) árválkodik a megbeszélt találkozási ponton. 2 órát motorozott, hogy Taro XTZ1200 Super Tehénkéjét közelebbről is szemügyre vehesse.



Taro még egy tesztkört is biztosít neki, úgyhogy nagy az öröm :)))) Közben Xray Bazsy is befut


lassan fullos a csapat:
BIKE-R (Honda XL1000V Varadero)
Csabee (Honda Xl650V Transalp)
KissA (Honda XL600V Transalp)
Sunnyogi (Aprilia ETV 1000 Caponord Rally Raid)
Taro (Yamaha XTZ1200 Super Tenere)
Xray Bazsy (BMW R1200GS)

Sunnyogi Capójának tankja viszont porol, amíg elugrik tankolni én is beállok a sorba "tesztvezetni".

Minél többször megyek vele terepen, annál jobban tetszik :)
"This is the beginning of a beautiful friendship" :DDD
Sunyo visszatér, én visszanyergelek a mozdonyra és induljon a banzáj.
Sóskút







majd Pusztazámor érintésével robogunk Gyúró felé.



A panoráma (és az út is) hibátlan. Gyúróról Bicske felé fordulunk. Az első izgalmat a szántásból kitolató trakesz okozza, szerencsére meghallotta a folyamatos dudaszót :) Haladunk tovább az egyre lazább, sarasabb talajon,

majd kb. 1 km múlva az út szélén feltűnik néhány kocsi, az úton közepén pedig egy vadász. Abban az irányban, amerre szeretnénk tovább haladni lövések hangjától visszhangzik az erdő. A jägermeister azt javasolja, hogy menjünk vissza Pusztazámor irányába és a szőlőhegy felől kerüljük meg a vadászati terülelet. Megfogadjuk a tanácsát, irány Gyúró, majd egy kis kerülőt beiktatva haladunk a szőlőhegy felé.





Rövid aszfaltos szakasz után


újra terepre repülünk, sár-falevél-nyomvájú hármasa szolgáltatja az unaloműzőt.










Bicskén áthaladva végre kirázzuk a bütykök küzül a sarat,

majd Csabdi előtt ismét irány a dagonya.


Itt egy apró navigációs fault-nak köszönhetően egy hétvégi ház közelébe jutunk, a gazda útbaigazítást ad:"A falu felé kellene mennetek. Van itt egy meredek lejtő, bár ezekkel a motorokkal nem tudtok lemenni". A többiek ekkor már tudták, hogy arra fogunk menni :DDDD A lejtő így felázva valóban rejtett magában némi izgalmat,

de végül sikeresen leereszkedtünk.


Az 1-es szintre, mert innen újabb ereszkedés várt ránk. A választék a sáros-nyomvájuk út vs avarral borított lejtő a fák között. Én az utóbbira szavaztam :))))

Csabdi után Zsámbék felé szoktatjuk magunkat a mocsárhoz,









majd a zsámbéki Légvédelmi bázis mellett elhaladva










egészen Perbál magasságáig toljuk magunk előtt a sarat.





















2 előtt 10 perccel 87 km megtétele után Máriahalomnál ér véget a napi program első (off-road) fele.



Egy rövid kávészünet után

Gyermely érintésével Malomvölgyig kanyargunk.






A büfé legnagyobb örömünkre nyitva, a békésen falatozó hétvégi kirándulók meg kissé megrökönyödtek a 6 vadmalac álruhába bújt motorhuszár láttán :) Mi persze ezzel mit sem törődve odacsattogtünk a "vájúhoz" és a túra gasztró szakaszának csúcspontjaként tápoltunk egy jót (nekem még kukorica is jutott a hamburgerbe) :DDDD
A kulináris élvezetek után sziesztára már nem jutott időnk, a nap lemenőfélben volt, Tarótól búcsút vettünk, és Dobogókő felé vettük az irányt.

Sunnyogi Esztergomnál lecsatlakozott, már csak négyen maradtunk a kanyarrengetegre. Forgalom persze volt bőven. Egy csapat sportmotorossal indultunk a városból kifelé, de hamar felszívódtak. Bütykösön meg kergesse a halál a CBR1000RR-t :))) Szép öregurasan kűzdöttük magunkat autóról autóra egyre előrébb (néha 1-2 "csatát" megvívva a turbó dízel Schumaherekkel). Noha a hőmérséklet erősen csökkenőben volt, a gumik egész tűrhetően tapadtak. Pomázra érve Attitól elköszöntünk, majd a Megyeri híd irányából megbetámadtuk az M0-ást és GO HOME!