3 év és többszáz km „nagyendúrós” off-roadozás után lehetőségem nyílik egy másik aspektusból is megtapasztalni az aszfaltmentes motorozás örömeit.
Régóta terveztem már egy kisebb terepmotor beszerzését, végül a Suzuki közkedvelt szöcskéjének Dual-Sport verziójára (DRZ400S) esett a választásom.
Varadero után a DRZ nyergébe pattanva átértékelődnek a dolgok :) 935 mm-es ülésmagasságnak köszönhetően a már megszokott teli talppal történő „kitámasztás” felejtős. Első pillanatban kissé szokatlan és ijesztő, de a motor kis tömege miatt nem rejt magában veszélyt és a megfelelő stabil álló helyzeti pozíció is gyorsan kitapasztalható. Az ülésben elhelyezkedve rögtön feltűnik, hogy a keskeny és határozottan kemény szivacstöltetű ülő alkalmatosság nem kényeztet. A 150 km-es napi gurigát estére megérezték az ülőgumóim. Az ideális ülő pozíció felvételéhez kissé előre kell helyezkedni a nyeregben, és ekkor jön az első komoly „döbbenet”: a Varaderon megszokott „bálna feeling” helyett a keskeny tank, minimális fej és oldalidom „mountainbike” érzetet kölcsönöz. A lábtartó pozíciója a 187 cm-es magasságomhoz még megfelelő, ellenben a gyári kormánymagasság a kényelmes állva motorozáshoz alacsony, kb. 4-5 cm emelést igényel.
A motor az önindító fél fordulatára életre kell, a BMW F650GS egyhengeres lelki világán „szocializálódott” motorosnak ez igaz élmény :) A Varánál ez alap :D Szivatót csak rövid ideig igényel, utána stabil alapjárattal pöfög. A váltója finoman kapcsol (mondjuk 5400 km után még illik), kuplung felengedés után jön a „meglepetés” no.2. Mivel nem vagyok nagy motorpörgetős típus, 60-70 km/h környékén már váltanám a 6. fokozatot, ha lenne. De nincs…. 80-as tempónál (kb. 4500-5000 1/min fordulat körül) érzem azt az ideális fordulatot, amivel hosszú távon terhelném a gépsárkányt, de ez nekem kevésnek tűnik. (Lehet, hogy túl „kíméletes” vagyok vele, a Varát is tartósan 4500 1/min alatt szeretem használni). Ha ezzel le akarok tudni 50 nap alatt 19 000 km-t, akkor valami megoldást kell találni erre az apróságra (végáttételek módosítása, kerékméret megfelelő kiválasztása) vagy a fordulatérzékenységi ingerküszöbömet magasabbra kell állítani :)
Irdatlan 80-as tempóval pirítva a szélvédelem is hagy némi kívánnivalót maga után. Tudom, hogy a DRZ nem túraendórónak készült, a Vara sajnos elkényeztetett :)).
Menet közben a széles kormánnyal jól irányítható, de a hosszanti úthibákra, nyomvályúkra sokkal kiszámíthatatlanabb módon reagál. Ez terepen fokozottan érvényes, a legtöbb megszokást ez igényli.
Ezzel szemben a fék semmilyen megszokást nem igényel. Az első/hátsó fék nagyon hatékony, jól adagolható, és a Vara után külön öröm, hogy nem kombinált fékrendszerű :) Nagyon élvezetes, ahogy hátsó fékkel kanyar előtt megcsúsztatható a motor.
Terepen aztán előbújik a kisördög. A magas építése és alacsony tömege olyan helyekre is becsábít, ahova a Varával nem mennék be. Azt azért tudom, hogy nem a motor a szűk keresztmetszet :)))))))))
Mindent egybevetve a DRZ nagyon tetszik, már alig várom, hogy újra összesarazhassam a rendszámtáblát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése