3.45-kor kelek, a napfelkeltét élőben végignézem. 6.30-kor kelünk, összekészülkődünk és 7.30-kor útnakindulunk Zolote felé. Ünnepnap van, így örülünk, hogy találunk nyitvatartó boltot. Vizet vennénk, a boltos végigmér minket és 1 literes buborékmentes vizet drágában adja, mint máshol a 2 literest… De legalább van vizünk. Egy apró logisztikai probléma azért befigyelt, nevezetesen fogytán az üzemanyagunk. A tervezett útvonal kb. 30 km off-road, ide nem merünk benya nélkül elindulni. Irány a benzinkút. De hol van itt a közelben???? A GPS 21 km-re jelzi, abban az irányban, ahonnan jöttünk. És azon az útvonalon is, ahol a tegnapi napot végig szenvedtük a part mentén off-road módban, homokon. Keresünk alternatív útvonalat. Van: 51 km. No problem, ECO módba kapcsolunk és 80-as tempóval krúzolunk a GPS által javasolt úton. 30 km után beérünk Leninoba, itt végül találunk kutat, feltankolunk és track back to Zolote. Útközben egy klimatizált boltban!!!! beszerzünk 2 literes Bonaqua ásványvizet, palackonként 5,25-ért :) Na, ez már baráti ár :) Zolotéba érve legurulunk a helyi strand bejáratáig, majd nekivágunk a 30 km terepnek. A falu szélén álló buszmegállónál kell lefordulnunk, egymás mellett 3 út is vezet abba az irányba, amerre mennünk kell. Kiválasztom a legszimpatikusabbat, majd 2 km után a szeméttelepnál visszafordulunk, nem ez a jó irány. Pedig teljesen jól járható volt :) Buszmegállóig vissza, kiválasztom a legrosszabb minőségű „csapást”, a GPS 500 m múlva mutatja: ez az, megvan a helyes irány :) Hurrá. Vízmosásokkal, kisebb nagyobb sziklákkal tarkított az út, ahogy kapaszkodunk fel a domboldalon. Felérünk a dombtetőre, a sziklák elmaradoznak, helyette egy helyi vagánycsávó tol le minket az útról és porol el mellettünk állat módjára. A navigáció szerint közeledünk a kiszemelt Karalar plazshoz. Pillanatokon belül erről magunk is meggyőződhetünk, a földút kettéválik, egyik ága kanyarog tovább a domboldalban, a másik meredeken vezet le a tengerpartra. Elkezdünk ereszkedni, az eleje közepesen meredek, a végén pedig van 2 igen húzós lejtő. Lejönni még csak lejöttünk, de itt vissza tuti nem jövünk :) Mire leérünk a partra, már folyik rólunk a víz, lepakoljuk a mocikat, átöltözünk és irány a tenger :D 1 óra pancsolás után magunkra öltjük a legszebb motoros gúnyánkat és egy hosszabb, de kevésbé meredek úton elhagyjuk a strandot. Haladunk tovább, de nem lelünk rá a GPS által jelölt útra (ez nem az első és nem is az utolsó, a Crimea 1.61 térképet csak fenntartásokkal illik kezelni). Ennek köszönhetően begyakoroljuk a meredek lejtőn ereszkedés/felkapaszkodás műveletét több alkalommal is. Egyik szituációban olyan rövid ráfutási szakasz volt a (szerintem igen meredek) lejtő előtt, hogy biztosn voltam benne, hogy ott nem jutok fel a 350 kg-ra felpakolt mozdonnyal… De ez a motor még 75 e levezetett km után is tud meglepetéseket okozni. Olyan simán ment fel szinte alapjáratról, mintha csörlővel húzták volna. Teljesen odavoltam meg vissza :) Gyuriék is olyan simán kűzdötték le (két személlyel!!!!!!) a terepen felbukkanó „akadályokat”, hogy nap végére meg is kapta az „OFF-ROAD BANDITA” címet :) De ne szaladjunk ennyire előre. Némi poroszkálás után rátaláltunk a GPS által javasolt útra. Persze ekkor helyi idő szerint 13 óra van és 35 fok. Még a strandolást sem ajánlák ebben az időpontban, nem a terepen motorozást :) A pihenőknél el is fogy 1-1,5 liter víz meg néhány szőlőcukor. Persze árnyék nulla, sokat nem időzünk, újra motorra pattanunk és haladunk a Zljuk fok felé. Gyönyörű öblök mellett haladunk el, majd Kurortnoje közelében leereszkedünk tengerszintre, és betámadjuk a Zljuk fokot. Reméltem,hogy a faluba érve már normalizálódnak az útviszonyok, de nem. Sőt, a faluban szinte már csak araszolni tudtunk, a katasztrófális minőségű úton szinte széthullnak a motorok. A plexicsavarok burkolatát már tegnap sikerült elhagynom terepezés közben. Szerintem a rázópadot nem bírta :( A Zljuk fokon megpihenünk, készítünk néhány fotót, majd döngölt murvás úton haladunk tovább Kerch felé. 5-6 km után a murva áttér aszfaltra. A városba beérve az egyik mellékutcából körültekintés nélkül kihajtani szándékozó Volgás Tata kis híján matricát készített belőlünk. A partizán emlékműnél a parkolóban összefutunk 3 lengyel rendszámú mocival, motorosaikat sehol nem látjuk. Az emlékműnél készítünk néhány képet, beszerzünk egy CCCP-s strandtörölközőt és robogunk tovább a kikötő felé. A GPS rögtön terepre terelne minket, próbálok az aszfalthoz ragaszkodni, de a GPS győz, menjünk terepen. 5 km után végrs ismét aszfalt, a kikötőig lemegyünk, de a bejáratig már nem jutunk el. Hosszú a sor, előremenni nem akarunk, egy katona meg amúgy is követi minden mozdulatunkat, inkább visszafordulunk, irány a kerchi erőd. A GPS megint érdekes utat mutatott, az erődig bevitt rendesen, de onnan vitt volna tökön-babon át (végén már csak gyalogút volt), szóval fordulás vissza. Elindulunk a központba, hátha akad wifi. Természetesen nincs. Azóta már be is vezettük a „Kevés vagy, mint Krim félszigeten a wifi” hasonlatot :) Még világosban szeretnénk sátrat állítani, ezért városnézés helyet megindulunk a kiszemelt sátorhely felé. A főútról letérve betonelemekből összeépített utcán zötyögünk 5-tel, majd a falut elhagyva az út megindulna a dombra úgy izomból. Ehhez már fáradtak vagyunk, inkább egy hosszabb utat választunk a célponthoz (kb. 2 km plusz). Ez a döntés hibátlannak bizonyult, egy közepes nehézségű úton sikerült bejutni a „célterületre”. A kiszemelt területen egy család ténykedik (persze az egyetlen sátrazásra alklamas helyen). Kicsit távolabb leparkolunk és megvárjuk, hogy odébb álljanak. Már úgy tűnik, hogy lassan lekoccolnak, de akkor észreveszik, hogy erre várunk, és elkövetnek mindent, hogy ez minél tovább tartson. A tornától elkezdve a „repeta pancsin” keresztűl széles volt a repertoár. Addig mi szépen „elővacsiztunk”, majd amikor lepattantak, felcsattintottuk a sátrat, Gyuri megmártózott a tengerben, és elkészítették a vacsit. Közben felpezsdült az élet, Ladás, Izs-es emberkék jöttek, majd 10 perc múlva eltűnek. A motoros fickó még mondta is, hogy erre fognak járkálni. Ez örömteli :( Végül azért nem volt vészes a helyzet, talán ha 2 alkalommal jött járgány, szóval sikerült gond nélkül reggelig horpasztani :D
FÉNYKÉPEK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése