Délelőtti programnak Nefta Corbeilleje, Mos Espa és Onk Jemel igérkezett (ezek szerint csak be akarunk menni a sivatagba). MyCo Ispánnal maradt a kempingben, így 3-an (Zita, Imi, és én) indultunk neki a sivatagi szakaszt is magába foglaló útnak. Neftában a La Corbeille
megtekintése után neki indultunk a Star Wars filmekből Mos Espaként ismert falu diszleteit magába rejtő településnek. Az odavezető út mosóteknőre kopott/alakított út 10 cm mély homokfoltokkal szinesítve.
A táv felénél az egyik ilyen homokfoltnál 40-es tempónál sikerült az első kereket a már kijárt nyomba állva belevezetni, a motor ettől megcsúszott, és fejjel landoltam az út széli 50 cm magas homoktúráson (az utat egy kotrógéppel folyamatosan "karbantartják", vagyis a szél által befújt homokot az út szélére kitúrják).
A sisakom plexije lerepült, a nyíláson keresztűl legalább fél kiló homok köszönt be a sisakomba. A nyakamba akasztott pocket fényképezőmet a homokból túrtam ki, az akkor és ott hősi halált halt :) A földetéréskor igen nagy szerencsémre a földkupac homokos felére sikerült esnem, nem pedig a kavicsosra, így csak egy apró folt emlékeztet a búk ferencre :)
Mivel nem volt kedvünk tovább kockáztatni, visszafordultunk Nefta felé. A szél közben feltámadt, fújta keresztűl-kasul a homokot az úton. Neftába visszaérve más igen komoly homokvihar volt kilátásban. A látotávolság úgy 50 m volt, nekem plexi nélkül 0 :)
Visszacsoszogtunk a többiekért a kempingbe, rövidke ebéd és pakolás után már újra 5-en útnak eredtünk Douz felé. A sóstó (Chott el Jerid) látványosságainál (csónák a kiszáradt mederben, speckó festésű budik,stb.) elidőztünk egy kicsit, készültek a kötelező képek,
A sisakom plexije lerepült, a nyíláson keresztűl legalább fél kiló homok köszönt be a sisakomba. A nyakamba akasztott pocket fényképezőmet a homokból túrtam ki, az akkor és ott hősi halált halt :) A földetéréskor igen nagy szerencsémre a földkupac homokos felére sikerült esnem, nem pedig a kavicsosra, így csak egy apró folt emlékeztet a búk ferencre :)
Mivel nem volt kedvünk tovább kockáztatni, visszafordultunk Nefta felé. A szél közben feltámadt, fújta keresztűl-kasul a homokot az úton. Neftába visszaérve más igen komoly homokvihar volt kilátásban. A látotávolság úgy 50 m volt, nekem plexi nélkül 0 :)
Visszacsoszogtunk a többiekért a kempingbe, rövidke ebéd és pakolás után már újra 5-en útnak eredtünk Douz felé. A sóstó (Chott el Jerid) látványosságainál (csónák a kiszáradt mederben, speckó festésű budik,stb.) elidőztünk egy kicsit, készültek a kötelező képek,
majd Kelibi erintésével befutottunk a douz-i kempingbe.
A bár melletti fedettt részen kaptuk a sátorhelyeket, egy szlovén terepjárós csapattal közösen.
A bár melletti fedettt részen kaptuk a sátorhelyeket, egy szlovén terepjárós csapattal közösen.
Az árak a bárban "kicsit" magasabbak, mint a városban. 1 darab 1,5 literes ásványvíz 1 TD, a városban 5 darab 1,5 l-es víz + 5 bagett 2,1 TD... A kempingben 5 TD-ért tisztára mossák a szennyest, irány az internet café :) 10 óra körül a müezzin fülsüketítő harsogásával egy időben vissza a kempingbe. A kemping főnökével (aki egyébként 1986-88 között Mo-on dolgozott) lezsírozzuk a holnapi tevegelést. Napfelkelte környékén szeretnénk tevegelni, de nincs ilyen korán kelő tevehajcsár a palettán, beérjük a 8 órásival. Ráadásul 10 TD-ért mégcsak nem is jönnek értünk sem, nekünk kell majd a sivatag kapujáig felmotorozni. A full extrás (taxi jön értünk, tevetúrán kaja-pia-zizi-ropi) 10 Euro lett volna.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése