2008. április 28., hétfő

TUNÉZIA - 2008-04-20 - 8.nap

8 órától 1 órás tevegeléssel kezdjük a napot. Ezt az élményt nem szabad kihagyni, bár ilyen rövid tevetúrán nem merészkednek még a komolyabb dűnék közé.
A szél a dűnék között kellemesen hordta a finom homokot, ez a fényképezőgépeknek, videokameráknak annyira jött jól, mint mókusnak az erdőtűz.
A tevék jópofák voltak, néha egymást harapdálták, néha a hátunkra felvett táskákat, hátizsákokat kóstolgatták.
Tevegelés után jött a nap fénypontja: 30 perc buggy-zás (terepgokartozás) a dűnék között 35 TD-ért. Na ez volt az igazi buli.
Egy felvezető mutatta az utat, őt követtük, ha éppen nem volt kedvünk driftelgetni, meg madmax köröket rajzolgatni a homokba :) Imi gépe állandóan ledobta a láncot, az enyémen meg nem volt minden csavar meghúzva. Egy merevítő vas egyik csavarja annyira laza volt, hogy 1-1 ugrató után a crosscsizmám beszorult a váz közé. Bukósisakban, kesztyűben, cross páncélban és csizmában nyomtam, de szükség is volt rá. Az ülés feletti bukókereten jópárszor koppant a sisakom :) Érdekes volt a dűnék között úgy kanyarogni, hogy ha nem a vezető által mutatott csapáson mentem, akkor nem voltam biztos abban, a dűnére fel fog kapaszkodni a gépsárkány (mielőtt elásná magát), a dűne mögött pedig nem függőleges "fal" fog fogadni (volt rá példa) :)
Douzból Matmata felé indultunk. Tamezretig síkságon vezet az út, erős oldalszélben faltuk a kilométereket. Tamezret után kitűnő aszfalton döntögettük a motorokat és koptattuk végre a gumi szélét. A szél a hegyen erősödött és nem volt állandó, kellemetlen érzés, amikor hirtelen megszűnik az "oldaltartó erő" :)
Matmatába legurulunk és amint megállunk, azonnal akad egy önkéntes idegenvezetőnk. Először benzinre vadászunk, mert a CBF-nek már porzik a tankja. Tunézia déli részén ritkák a benzinkutak, a CBF-et is egy kannás kúton töltjük meg.
Tankolás után alkalmi idegenvezetőnk egy helyi barlanglakásból kinevezett "múzeumba" vezet. Megmutatja felülről és nem látszik valami komoly múzeumnak, így kissé sokaltuk a 8 TD belépőt fejenként, nem néztük meg. A guideunk kissé elkeseredett, de tovább kalauzolt minket a Hotel Sidi Drissbe.
Útközben többször is elmondja, hogy a hotel megtekintése ingyenes. A hotel igazi turista látványosság. Különféle nemzetiségek Star Wars moziplakátjai köszönnek vissza a falakról. A csillagok háborúja eredeti díszleteből még látható néhány darab ( a bejárat után jobbra eső udvaron). A szállodát a Baljós árnyak, a Klónok támadása és a 4. rész, az Egy új remény forgatásaihoz használták.
Körbenézzünk, én szokás szerint a croisspáncél-crosscsizma kombóban, sokan elég furcsán néznek rám. Talán valami helyi "statisztának", beépített embernek hisznek ebben az öltözékben (végül is, Sidi Bou Saidban hívtak már Robotzsarunak) :)
Kijövünk a hotelből, emberünk rögtön a lényegre tér: az idegenvezetés díja 8 TD. Rövid eszmecsere után kiegyezünk 4 TD-ben.
Matmatától irány tovább a hegyeken Toujaneig. Kanyargunk az érdes aszfalton, a gumikat eszi rendesen, de a ronggyá dobozolt motorok gumijáról eltűnik a rinyacsík. Egyszer csak feltűnik egy völgye épült falu: Toujane.
A látvány szinte leírhatatlan, mintha egy hollywood-i film díszletei tárultak volna elénk. Néhány fotó az utókor számára (már akiknek a gépében van szufla, az enyémben nem volt...), és folytatjuk utunkat Tataouine felé. Bayra környékén vészesen fogy az üzemanyag a motorokból, az első kannás kúton itatás. A kutas csak francia-arab nyelvre van hitelesítve, úgyhogy beletelik néhány percbe, mire Karsaiék által tökéletesre fejlesztett "világnyelv", a pantomim segítségével elmagyarázzuk, hogy melyik motorba mennyi üzemanyag kell. Mivel először csak 20 liter benyát mutat fel, elindul a matek, hogy osszuk szét, de közben kiderül, hogy egy egész kamiont fel tudna tölteni, úgyhogy tankolunk gazdagon.
Bayra után az út offroados szinezetet kap, Ispán a fájós lábával inkább aszfalt úton közelíti meg a szálláshelyet, a tataouine-i Hotel/Camping Mabrouk-ot.
Mi tovább haladunk a "mellékúton", hamar fel is tűnik Ksar Hallouf dombtetőre épült kszár csoportja. Beni Khedache felé az út hegyen átfutó, szalagkorlát nélküli, szerpentines és sziklás. Nem éppen ideális terep igy felmálházva, de túljutunk rajta. Ksar Djouama épületeinek motorral történő megtekintéséhez (főleg így nap végén fáradtan) már nagy elszántság kell, az út egy meredek rézsűn vezet fel, de elszántak vagyunk :) A nap lassan a dombok mögé kúszik, úgyhogy lendületet veszünk, minél előbb a szállásra érjünk. Ennek köszönhető, hogy Guermessát már csak motorról nézzük meg, pedig többet megért volna.
A Hotel Mabroukhoz érkezve a tulajdonostól rögtön ajánlatot kérünk a hotelszobákra és a kempingezésre. A 2 ágyasnak mondott szobák 3 ágyasak, a 3 ágyasnak mondott pedig 4 ággyal rendelkezik, légkondival és kultúrált fürdővel. A kempingplacc a hotel kertjében van, az is teljesen korrekt. A kempingezés 10 TD/fő/éj.
A 3 ágyas szobát hosszas egyezkedés után megkapjuk 30 TD/fő/éj (reggelivel). MyCo és Ispán kempingezést választják. A kemping fellingből nekünk is kijár, MyCoékkal a kertben egy kis gázfőzős kajálás a főzéshez/melegítéshez nem túl kellemes szélben, majd szunya.

A Varadero lánca már túlfutott a 25 e km-én, napról napra jobban nyúlik, az utolsó 3 e km alatt az új jelzéstől a cserére érett mezőbe lépett....Ebből még lesz valami..... :)

2 megjegyzés:

Csabee írta...

Te se pihenni jöttél haza:))))))

BIKE-R írta...

:))))