2010. május 10., hétfő

2010 - Közel - Kelet Túra - 13. nap

Bár este még úgy tűnt, a kempingből addig nem jutunk ki a motorokkal, amíg a kocsik el nem tűnnek, remény csillan a kijutásra. Egy mercedesbe kellene életet lehelni és megtenni vele kb. 3 méter, mi pedig mehetünk dolgunkra. A német csodajárgány nem volt egy pöpec darab, legalább 5 percig köszörülte Hans, mire beélesedett :) Közben a haverjai alternatív útvonalakat javasoltak, merre lehetne szerintük elhagynunk a kempinget. Danke :DDDD

A kempinget elhagyva felmotorozunk a várhoz, készítünk néhány fotót, megtankolunk Palmyra határában (a kutas gyerek nem nagyon akart normálisan visszaadni), majd nekiindultunk a túra egyik legjobban embert próbáló szakaszának. 300 km sivatagi környezetben, 44 fokra befűtve. Qasr al-Hier al-Sharbi és Al Rashafa látnivalóit 15 perc alatt letudjuk, becélozzuk Aleppot, és irány a citadella. A belvárosba érve már jól láthat volt, hogy bizony itt is nagy látványosság leszünk. A citadella előtt megpróbálunk (jobb híján) a járdára felparkolni, a Vara az oldaldobozokkal nem fér át a betonkockák között, az utca forgalmát rövid időre blokkolom. Imiéknek sikerül a másik oldali járdára felhajtani, de az olyan csúszós, hogy kb. 3 m alatt állt meg 5 km/h-ról a motor. Végül sikerül a motorokat a járdán leparkolni, addig Zitával elmegyünk vizet, kenyeret venni, Imi pedig beszerez pitába csavart finomságot. A járókelők kinézik a kezünkből a kaját, az egyik kiskölyök a vizünket is el akarja kérni, ezért úgy döntünk, hogy összecsomagolunk, és villámgyorsan a közeli kempingben teleportáljuk magunkat. Ez bizony nem olyan egyszerű mutatvány: a Citadella környéke fel van bontva, Kénytelenek vagyunk az egyirányú „sikátorban” forgalommal szemben haladni. 10 perc alatt kijutunk, majd a GPS még beiktat egy extrém balra fordulást. A csapat leizzad rendesen.

A kempinghez 20 perc alatt lejutunk, a faluban egy helyi felvezetőt is kapunk egészen a bejáratig. Segítőnk felhívja a kemping tulajdonosát, majd közli, hogy hamarosan jön „néhány” autó. Lecuccolunk, sátrakat felverjük, lezuhanyzunk, amikor is megjelennek az autók. 17 db. Olasz lakóautó (és középkorú tulajdonosai) lepik el a kemping területét, velük találkoztunk visszafelé Damaszkuszban. Zita átvisz nekik egy palack hazai kerítés szaggatót, mire ők meginvitálnak az asztalukhoz. Előkerül a pármai sonka, citromlikőr, egy rakat sütemény és elkezdjük ápolni az olasz-magyar baráti kapcsolatokat. Elmeséljük nekik jordán kődobálós kalandunkat. Számukra sem volt ismeretlen ez a baráti fogadtatás: nekik bedobták az egyik kocsi ablakát, és arcon találták egyiküket a letekert ablakon keresztűl. Aljas népség ez a jordán :(

1 órás tivornya után megköszönjük a vendéglátást, majd nyugovóra tér a csapat.

FÉNYKÉPEK

1 megjegyzés:

Mate írta...

He-he, a MiG-21 is ott figyel egy oszlop tetején. :)