Úgy döntünk, hogy változtatunk az útiterven: előbb Jordánián haladunk végig. A csapat egyik fele csak abban az esetben lép be Izraelbe, ha onnan hajóval vagy komppal vissza tud jutni, mert Szírián keresztül ez biztosan nem fog menni.
Begurulunk Damaszkuszba, a Naboun kempingbe. A környék „izgalmas”, de a kemping itteni viszonylatban penge. Sátrat verünk, végre sikerül lefürdeni és mosni, majd a délutáni szieszta után irány Old Damaszkusz. A kempingből kilépve belecsöppenünk a külváros „érdekes” közegébe. Az egyik sarkon gyerekek játszanak a grundon, kipasszolják a labdát, visszarúgom nekik, integetnek, nevetnek. A másik sarkon ugyanekkora gyerekek követ dobnak utánam, ami eltalál. Visszanézek, ők meg csak egymásra mutogatnak. Az egyik forgalmasabb mellékutcára kigyalogolunk, és leintünk egy iránytaxit. Az ár: 100 szír font és megy Damaszkusz régi negyede felé. Mivel heten ültünk be, többnyire csak 2 helyi útitársunk van. A sofőr nem viccel, tolja neki rendesen, ez abból látszik, hogy még a helyiek is kapaszkodnak :) Mivel nem vagyunk biztosak abban, hogy megértette a sofőr, hova szeretnénk eljutni, a Lonely Planet könyvet a kezébe nyomom. Ő meg vezetés közben tanulmányozgatja :) Végül kirak minket a régi negyedtől 1 utcányira, és mutatja, hogy merre induljunk. Úgy is teszünk, de a térképen nem tudjuk beazonosítani, hogy hol vagyunk, ezért megkérünk egy helyit, mutassa meg. Megtette. Mi meg benézzük az irányt, és gyalogolunk kb. 1 km-t mire kezd gyanússá válni. A GPS-szel belőjjük a helyes irányt (útközben beugrunk egy net kávézóba) és a Citadellánál kezdjük a városnézést. Miközben Imivel beszélgetek, magyarul megszólal mellettem valaki. Juszuf, egy helyi szálláso kiadásával foglalkozó ember, aki korábbi magyar barátnője miatt tanult meg magyarul 6 hónap alatt. Rögtön fel is ajánlja, hogy körbevezet. A barangolást a Souq al-Hamidiyya-nál kezdjük. Mindenkinél adott a lista, hogy mit szeretne venni, idegenvezetőnk intézi is a legjobb üzletet azonnal Szépen lassan átverekedjük magunka az Umayyad mecsethez. Mivel rövidnadrágban korzózunk, a mecsetnél egy kis kiegészítő ruhadarabot kapunk, amivel a lábuknak elfedhetjük. Bemegyünk a mecsetbe, az udvara gyönyörűen ki van világítva. Körbefotózzuk kívül-belül, és lassan indulnánk vissza a szállásra. Alkalmi idegenvezetőnknek szeretnénk fizetni a kalauzolásért, de nem fogad el pénzt, meghívjuk egy teára. Egy olyan teázós vezet minket, ahol egy helyi aggastyán régi történeteket olvas fel könyvből. Beülünk és végighallgatjuk a sztroit. Bár nem értünk belőle semmit, az öreg színészi képességei áthidalják a problémát :) Jól szórakozunk, teaázás után idegenvezetőnk szerez nekünk 2 taxit és megyünk vissza a kemping. A taxis felcsillantja a helyi közlekedés minden fortélyát: letolt mindenkit, villog, dudál és nem keveset közlekedik a forgalomal szemben Persze a kialkudott 200 fontból a végére 250 lett, és amikor 300-at adok neki, nem ad vissza, hanem hajtogatja, hogy borravaló. Jól van, legyen :)
FÉNYKÉPEK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése